Kézikönyv

Ha most regisztráltál, ez a hét lépés elég ahhoz, hogy a nap végén már éles eladást rögzíts. Nem kell hozzá senki segítsége.

1.1 Cégadatok — 3 perc

Beállítások → Cég és telephelyek, az „Eladó adatai" kártya.

Írd be a cégnevet, adószámot, címet, telefont és e-mailt. Ezek kerülnek a bizonylatokra, a selejtezési jegyzőkönyvre és a leltárkimutatásokra. Ha később számlázni is fogsz, ugyanezek mennek a számlára — érdemes most pontosan beírni.

A Bankszámlaszám nem kötelező: ha megadod, az árajánlataidon megjelenik, hogy a vevő tudja, hova utaljon; ha üresen hagyod, az ajánlaton nincs ilyen sor.

Ha árajánlatot is adsz, ugyanitt, a Céglogó kártyán töltsd fel a logódat (vagy az első ajánlat írása közben a Logó hozzáadása gombbal — ott megkérdezi, hogy a cég logója legyen-e, vagy csak azé az egy ajánlaté) (PNG vagy JPG, legfeljebb 2 MB — az átlátszó hátterű PNG mutat a legjobban; SVG-t nem fogadunk, azt mentsd el PNG-ként). Az ajánlat fejlécébe kerül.

1.2 Az első raktár — 1 perc

A regisztrációkor kapsz egy boltot és egy „Fő raktár"-at — ha egy boltod van, ennyi elég, legfeljebb nevezd át. Újabb boltot ugyanezen a lapon, a Boltok kártyán veszel fel: a Bolt hozzáadása a raktárát is létrehozza. A raktár neve alapból a bolt neve, de ott helyben átírhatod (például „Westend – pult"); ez a név jelenik meg a raktárak között.

Enélkül semmi nem működik: készlete csak raktárban lehet az árunak, és a kassza is raktárból von le. Ha több helyen tartasz árut (bolt és raktárhelyiség), vegyél fel többet — átvezetni bármikor lehet közöttük.

1.3 Termékek — három út közül válassz

A kezdőlapon üres boltnál megjelenik a „Kezdjük el" panel, és ugyanezt a három utat kínálja:

A mintaadat bármikor egy gombbal törölhető (Beállítások → Adatok), és nem keveredik az éles adataiddal — nyugodtan próbálj vele. Ezért csak üres boltba tölthető: ha már felvittél akár egy saját terméket, a program nem engedi (a mintatermékek a kasszán és a riportokban a valódiak mellé kerülnének). Ilyenkor a kipróbáláshoz nyiss egy külön próbafiókot.

Ha táblázatod van, a részletes menetet a 2. fejezet írja le.

Kézi felvitelnél a termék lapjának alján kiválaszthatod, melyik raktárba kerüljön, és mennyi van belőle most (kezdőkészlet). Készlet nélkül is felveheted — akkor is ott lesz annak a raktárnak a listájában, nullával. Az eladási egység lehet fm, m2 vagy m3 is (csőre, szegélyre, burkolatra), ezekből tört mennyiség is megy. Ha később átteszed a teljes készletet egy másik raktárba, a régiből eltűnik. Ha még nem tudod, hova érkezik, válaszd az „egyikbe sem" lehetőséget: az első bevételezés oda teszi, ahova bevételezed.

Több raktárnál a program gépenként megjegyzi, melyik raktárban dolgozol: a bevételezés és az új termék ezzel indul, a Termékek és a Raktárkészlet lap pedig a felül választott raktárat mutatja (vagy mindet együtt).

1.4 A vonalkódolvasó próbája — 2 perc

A legtöbb USB-s olvasó úgy viselkedik, mint egy nagyon gyors gépelő: beírja a kódot, és Entert üt. Ehhez nem kell külön beállítás.

A próba: nyisd meg a Kasszát, kattints a Beolvasás mezőbe, és pittyegj be egy dobozt. Ha megjelenik a kód (vagy a termék), az olvasó jó. Ha semmi nem történik, az olvasó nem billentyűzet módban van — az eszköz kézikönyvében keresd a „HID / keyboard" beállítást.

Érintőképernyős pultgép, második kijelzővel (pl. 15,6"-os érintős fő kijelző és 11,6"-os vevőkijelző, 1366 × 768). Így lesz kényelmes:

1. Windows, ha választhatsz: a vevőkijelző a második képernyőn egy böngészőablak, és ezt Windowson lehet a másik kijelzőre tenni. Androidon a böngésző nem tud a második kijelzőre ablakot nyitni.
2. Chrome vagy Edge. Nyisd meg a programot, és a címsor jobb szélén Telepítés (vagy ⋮ → Alkalmazás telepítése). Utána saját ablakban, böngészőfejléc nélkül fut — egy kis képernyőn ez 80–90 képponttal több hely a kosárnak.
3. Beállítások › Általános › Megjelenés: a Stílus legyen Klasszikus (a régebbi, i5-ös gépeken ez fut simán), az Érintős mód maradjon Automatikus — az érintős kijelzőt magától felismeri, és ujjnyi gombokat ad.
4. Offline készenlét: a Kasszán egyszer frissítsd az oldalt (F5), és várd meg, míg a fejléc jelzője zöld lesz („offline módra kész").
5. Vevőkijelző: a Kassza fejlécén Vevőkijelző. Az első alkalommal a böngésző megkérdezi, kezelheti-e az ablakokat több kijelzőn — engedd meg, és az ablak magától a második képernyőre kerül. Ott nyomd meg a Teljes képernyő gombot. A kijelző nyelve a fejlécén választható (magyar, English, Tiếng Việt) — ez a vevőé, a kasszás saját nyelvétől független. A kijelző a kosarat, a tételek árát és a fizetendőt mutatja, eladás után „Köszönjük" felirattal; beszerzési árat, készletet, kezelőnevet soha. Internet nélkül is működik, mert a kasszától a gépen belül kapja az adatot.

Alacsony képernyőn a Kassza magától tömörebb: a boltnak szóló teendők egy sorba húzódnak (koppintásra kinyílnak), a leírás eltűnik, hogy a kosárnak legyen helye.

1.5 Az első eladás

Eladás → Kassza. Pittyegj be egy terméket, és nyomd meg az Eladás rögzítése gombot.

Ami ilyenkor történik:

• a készlet azonnal levonódik, és a mozgás bekerül a főkönyvbe;
• felugrik egy ablak: „Eladás lezárva", alatta nagy betűvel „Most üsd be a pénztárgépbe!" és az, amit be kell ütni — áfakulcsonként a bruttó összeg. Ha beütötted, a Beütöttem — következő vevő gomb (vagy Enter) zárja be. Amíg nem nyugtázod, a kassza nem enged tovább — ha közben pittyegsz, a termék megvárja a nyugtázást, nem vész el;
• a vevőnek a nyugtát a pénztárgép adja.

Hogy ne kelljen kétszer beütni: árkód. Ha a pénztárgépeden van vonalkódolvasó — a Micra Jota, a SAM4S és a Datecs gépeken van —, a kassza a beütendő összegeket vonalkódként is ki tudja rajzolni a képernyőre: a pénztárgép beolvassa, és a tétel az adott áfakulcs gyűjtőjére kerül. Nem kell kábel. Beállítás egyszer, gépenként: Beállítások → Általános → Pénztárgép, Árkód a képernyőn. A pénztárgépen áfakulcsonként egy gyűjtő PLU-t kell beprogramozni nyitott árral, a kártyán megadott kódokkal (alapból 00027, 00018, 00005, 00000, a visszaváltási díjnak 00050) — ezt a pénztárgép szervize (a Micránál jellemzően a JutaSoft) meg is teszi, és ő mondja meg, a gép 21-es vagy 22-es előtagot vár. A kártya próbakódját beolvasva ellenőrizd: a gépnek „27% gyűjtő — 1 234 Ft"-ot kell írnia. Fizetéskor a kezelő a gépen választ fizetési módot és zárja le a nyugtát — a nyugtát továbbra is a pénztárgép adja, ahhoz se nekünk, se a szerviznek nincs köze. Visszavételhez nincs árkód: azt a pénztárgép saját visszáru-műveletével kell kiadni. Ha a beolvasás nem sikerül, a számok ott maradnak a kód alatt.

Ha a pénztárgéped vezérelhető programból, a beütés elhagyható: Beállítások → Általános → Pénztárgép, Illesztővel, fizetéskor. Onnantól a kassza fizetéskor maga küldi át a tételeket, és a gép nyomtat; ha a gép nem válaszol, a számok ugyanúgy ott maradnak a képernyőn, és beüthetők kézzel. Ez gépenként állítandó be, és csak olyan pénztárgéppel megy, amelyikhez van illesztő — a hagyományos online pénztárgépek (SAM4S NR-300, Datecs DP-25 EU) napközben nem fogadnak nyugtát számítógépről, ezt a kézikönyvük mondja ki; számítógépről vezérelni adóügyi nyomtatót lehet (Fiscat Super FP, Micra Sento FP és társai), a gyártó illesztőjével.

Tételes blokk a vevőnek. A pénztárgép nyugtáján gyűjtő áll („27% — 2 247 Ft"), nem a termékek neve. Ha a bolt tételes papírt is akar adni, egy blokknyomtató (80 mm-es hőpapír, például Epson TM-T20III) a gép mellé kötve ezt megoldja: Beállítások → Általános → Blokknyomtató, egy kapcsoló, és onnantól minden eladás után magától kinyomtatja, mit vett a vevő és mennyiért. A papír címe „Vásárlási összesítő", és rajta áll, hogy nem adóügyi bizonylat — a nyugtát továbbra is a pénztárgép adja, a vevő mindkét papírt megkapja. Beüzemelés a bolti gépen, egyszer:

1. Telepítsd a nyomtató saját illesztőjét (az Epsonét az Epson honlapjáról), és állítsd be alapértelmezett nyomtatónak.
2. Hogy fizetéskor ne kelljen a nyomtatás-ablakra kattintani, a Chrome-ot a --kiosk-printing kapcsolóval indítsd (a parancsikon célja végére írva). Enélkül is működik: a nyomtatás-ablakban egy Enter.
3. Próbáld ki egy eladással. Ha a blokk üres vagy csonka, a nyomtató papírmérete nem 80 mm — az illesztő beállításaiban állítsd át.

Ha a vevő többet visz ugyanabból, a Darab mezőbe írd be a számot, és egyszer olvass be. A mező a felvitel után magától visszaáll egyre. Aki régi pénztárgéphez szokott, a megszokott módon is beütheti: a beolvasó mezőbe 3* — a hármas átugrik a Darab mezőbe —, és utána jön a kód.

Ha beolvasás után látod, hogy még kell egy ugyanabból, nyomd a sor + gombját: a + és a − mindig a legutóbb beolvasott tételen hat.

Papíron vagy e-mailben? Nyugtán kívül minden bizonylatnál megkérdezi a kassza, hogy a vevő kéri-e papíron. Ha e-mailben elég, a vevő címére küldjük; ha nincs címe, ott helyben beírhatod, és a vevőhöz mentődik. Az áfás számlát a számlázó küldi el (e-számlaként), a jegyzéket és a szállítólevelet mi. Ha a küldés nem sikerül, a rögzítés után kiírja — olyankor add oda a papírt.

1.6 Napi zárás

Reggel a kassza magától megkérdezi, mennyi készpénz van a fiókban: írd be (például „50k"), nyomj Entert, és kezdheted az eladást. Ugyanezt a Eladás → Napi zárás lapon is megteheted; a nap végén ott zárd le a műszakot.

Több boltnál minden boltnak saját műszakja és fiókja van. A kassza a saját boltja műszakját nyitja; a Napi zárás lapon a Bolt választóval nézed egy bolt napját (vagy a Minden bolt összesítőt). A pénzt boltonként számold és zárd — a boltok egymás műszakjához nem nyúlhatnak.

A zárás megmondja, mennyi pénznek kell a fiókban lennie (ötre kerekítve, ahogy a vevő fizetett), és áfakulcsonként kiírja a forgalmat — ezt kell összevetned a pénztárgép Z-jelentésével. Ha a kettő eltér, még aznap ki lehet deríteni, hol csúszott el.

1.7 Mi jön ezután

• Ha régi programból jössz: 2. fejezet — átállás.
• Ha nulláról kezdesz: vidd fel a termékeket, állítsd be az árakat (7. fejezet), és nyomtass polccímkéket.
• Vedd fel a munkatársaidat (12. fejezet) — mindenki a saját nevével dolgozzon, mert a naplóban ez látszik.

Ez a fejezet arról szól, hogyan hozod át az adataidat úgy, hogy közben egy napot se állj le. Számíts rá, hogy egy-két hét párhuzamos üzemmel jár — és ez így helyes, nem hiba.

2.1 Mit exportálj a régi programból

Három dolog kell, ebben a fontossági sorrendben:

1. Terméktörzs — megnevezés, vonalkód, cikkszám, áfakulcs, eladási ár, beszerzési ár, egység. Ez a legfontosabb: enélkül semmi nem működik.
2. Nyitókészlet — termékenként a mennyiség. Külön lépésben töltjük be, akár ugyanabból a fájlból.
3. Partnerek — beszállítók és vevők, ha vezettél ilyet.

A legtöbb régi program tud CSV vagy Excel exportot. Ha nem: egy nyomtatott lista is elég kiindulásnak, de akkor a felvitel kézi munka.

2.2 Import: fájl → mezők → próba → kész

Minta és tömeges árváltoztatás. A Készlet › Termékek lapon az Exportálás (Excel) gomb letölti a (szűrt) terméklistát. A fejléce pontosan az, amit az import vár — ha nem tudod, milyen táblázatot készíts, exportálj egy-két terméket, és ezt töltsd ki. Tömeges árváltoztatásnál: exportálj, Excelben írd át az árakat, mentsd, és töltsd vissza itt — a meglévő termékek cikkszám szerint frissülnek, és csak az változik, aminek oszlopa van. Az áfát számként írd (27, 18, 5, 0); a százalékformátumú cellát is jól érti. A cikkszám és a vonalkód az exportban szövegként áll, így az Excel nem vágja le az elejéről a nullát, és a 13 jegyű kódot sem írja át 5,9982E+12-re. Ha egy régi táblázatban mégis ilyet találunk, a próba szól, és az a sor kimarad — a teljes kódot ott helyben beírhatod.

Tömeges módosítás Excelből. Az export a termék minden beállítható adatát tartalmazza: a további vonalkódokat (kartonkóddal együtt), a leírást, a maximumkészletet, a VTSZ-t, a visszaváltási díjat és a göngyöleget is. Így bármit átírhatsz egyszerre:

1. Szűrd a Termékek listát arra, amit módosítani akarsz, és exportálj.
2. Excelben írd át, ami kell — a többi oszlopot hagyd, vagy töröld az oszlopot: ami nincs a fájlban, ahhoz nem nyúlunk. Csak átnevezéshez elég a Vonalkód és a Megnevezés oszlop.
3. Mentsd CSV-ként, és töltsd vissza itt. A próba megmutatja, mi frissül.

Amit érdemes tudni:

• Üres cella = nem változik. Ha valamit törölni akarsz (leírás, VTSZ, díj, göngyöleg, további vonalkódok), írj a cellába egy - jelet.
• További vonalkódok egy cellában, pontosvesszővel: 5999123456789; 5998123456786×12. A ×12 (vagy egyszerűen x12) kartonkód: egy beolvasás 12 darab. Amit ebből a cellából kitörölsz, az a kód lekerül a termékről; a fő vonalkód a Vonalkód oszlopban marad.
• Göngyöleg: a csomagolás (üveg, rekesz) cikkszámát írd be; mellé a mennyiséget (üvegenként 1, húszas rekesznél 0,05).
• Az Állapot oszlop csak tájékoztat: archiválni a programban lehet, nem a táblázatból.

Az átállás után nézd át a törzset. A Termékek lapon a Részletes szűrés › Hiányzó adat megmutatja, minek nincs vonalkódja, eladási vagy beszerzési ára, árucsoportja — ezeket érdemes az első napokban pótolni, különben a kassza nem találja, a leltár pedig 0 Ft-tal értékeli őket. Ugyanez a szűrés a gyártóra, beszállítóra vagy ártartományra is jó, ha egy árucsoportot egyszerre akarsz átárazni (szűrsz, exportálsz, átírod, visszatöltöd).

Beállítások → Adatátvétel. Négy lépés, és bármikor visszaléphetsz:

1. Fájl — megadod, mit importálsz (termékek, nyitókészlet, beszállítók, vevők), és feltöltöd a fájlt. Ha a régi programod kivonata helyett magad állítod össze, töltsd le a Mintafájlt: abban vannak az oszlopnevek, amelyeket a program magától felismer, két példasorral.
2. Mezők — előbb a fejléc sora: ha a régi program a lista címét és a dátumot az oszlopnevek fölé nyomtatta, a program átlépi, és megmutatja, melyik sort vette fejlécnek — ha rosszat, jelöld meg a jót. Aztán megmondod, a fájl melyik oszlopa mit jelent. Itt kell megadnod, hogy az árak nettó vagy bruttó értelemben szerepelnek-e, és hogy melyik raktárba kerüljön a készlet — több raktárnál ezt neked kell kiválasztanod, nem áll előre az első. A megfeleltetés elmenthető, hogy legközelebb ne kelljen újra összekattintani. Cikkszám nem kötelező: ha a régi programban nem volt, a meglévő terméket a vonalkódja alapján találjuk meg, az újnak pedig a nevéből képzünk cikkszámot.
3. Próba — a rendszer élesítés nélkül lefuttatja, és megmutatja, mi lesz új, mi frissül, és mi marad ki — soronként megmondva, miért. Ez a lépés a lényeg: itt derül ki, ha a fájlban elcsúszott egy oszlop. A sorszám ugyanaz, mint az Excelben, így a táblázatodban rögtön megtalálod a sort. A piros sor nem állítja meg a betöltést: magától kimarad, a többi bekerül. Ha sok a piros, két gomb segít: Mind javítása (a gomb kiírja, mit tesz: negatív készlet 0 db, rossz áfa 27%, hiányzó név a cikkszám — így a sorok bekerülnek, és a programban javítod), vagy Mind kihagyása (ezek nem kerülnek be). Lehet, hogy ezek már megvannak: ha egy sor új termékként jönne be, de ugyanilyen nevű termék már van nálad más cikkszámmal (például újra betöltöd a listát, és a régi program közben átszámozta a cikkszámokat), a próba külön felsorolja. Alapból a meglévő frissül: megkapja az új cikkszámot, az új vonalkód pedig a régi mellé kerül — így nem lesz egy áruból két kártya, kettéosztott készlettel. Ha tényleg más áru, válaszd az Új termékként vegye fel lehetőséget. Ha több termék is ugyanezen a néven szerepel, neked kell kiválasztanod, melyiket frissítse.
4. Kész — a végleges betöltés, jelentéssel arról, mi történt. Ha egy sor bekerült, de valamelyik adata nem (például a vonalkódja már egy másik termékhez tartozik), azt a Bekerült, de nem minden adata tábla sorolja fel, okkal.

Tipp: először csak a termékeket töltsd be, és nézd meg a listát. A készlet ráér utána — így ha valami félrement, nem kell kétszer javítani.

A tört ár és a tört mennyiség pontosan jön át. A 137,7119 Ft-os beszerzési ár nem lesz 138 Ft, és a 1,075 kg alma sem lesz 1075 kg. Ha korábban, 2026. szeptember 13. előtt töltöttél be ilyen fájlt, érdemes a mérlegelt áruk készletét és az árakat átnézni.

Termékképek tömegesen. Ha a régi programból vagy a fotósodtól képmappát kapsz, ugyanitt, a lap alján egyszerre feltöltheted: a kép neve legyen a termék vonalkódja vagy cikkszáma (5998200450011.jpg, TEJ-28.jpg) — a szállítók termékkód szerinti képei is jók, ha nálad a cikkszám ugyanaz. Az elválasztó nem számít: a JNG029-0156.jpg a JNG029_0156 cikkszámú termékhez kerül. Ha egy kép így több termékre is illik, nem tesszük fel, hanem megmutatjuk, melyikekre — ott a cikkszámokat érdemes rendbe tenni. Ne töltsd be újra a terméklistát más cikkszámokkal csak a képek miatt. Mappát vagy ZIP-et is kiválaszthatsz. Előbb megmutatjuk, melyik kép melyik termékhez kerül, és melyik kódhoz nincs termék — ezért előbb a termékeket töltsd be, utána a képeket. A meglévő képet nem cseréljük, csak ha kéred.

2.3 Nyitókészlet

A készletet külön lépésben töltsd be, ugyanabból a fájlból vagy másikból. Azért külön, mert a termék attól még termék marad, ha a készlete rossz — a két hibát nem érdemes összekeverni.

A készletlistában a terméket a cikkszám vagy a vonalkód azonosítja — elég az egyik. Ha a vonalkód egy kartonkód (lásd 5.3), a mennyiséget kartonban írd: a program a karton darabszámával szoroz (2 karton × 12 = 24 db). A 0 készletű sort okkal kihagyja — nincs mit nyitókészletként könyvelni. A raktárat (Melyik raktárba?) neked kell kiválasztanod, ha egynél több van: rossz raktárba töltött készletet utólag áthelyezni kell. A termékimport végén, a Készlet betöltése ugyanebből a fájlból gomb fölött is itt kéri.

A nyitókészlet hozzáadódik, nem felülír: ha a raktáron már 5 db van, és a fájlban 10 áll, 15 lesz; ha közben már eladtál kettőt (−2), 8. Ugyanazt a fájlt kétszer betöltve tehát kétszeres lesz a készlet. A próba ezt soronként kiírja, az eredménnyel együtt. Ha a teszt után tiszta lappal kezdenél, lásd lent.

Ha a fájl a valódi, mostani készletet mutatja (például egy friss kivonat a régi programból), a Mi legyen a meglévő készlettel? kapcsolón válaszd a Beállítás erre a számra módot: ilyenkor a készlet pontosan a fájlban lévő szám lesz (5 db → 10 db, −2 → 10 db, a 0 is érvényes), és csak a különbség könyvelődik, korrekcióként. Két lista ugyanabba a raktárba (például két polc) maradjon hozzáadás. Sarzsos, szavatosságos fájl csak hozzáadható. A kapcsoló minden importnál hozzáadásról indul.

Ha nincs használható készletadatod a régi rendszerből, van egy tisztább út: tarts leltárt (6. fejezet). A megszámolt mennyiség lesz a nyitókészlet, és onnantól minden egyezik.

Ha rosszul töltötted be, kezdd tiszta lappal. A nyitókészlet-import a meglévő készlethez hozzáadódik, tehát az újratöltés duplázna. A Beállítások → Adatok lapon a tulajdonos a cég nevének begépelésével nullázhatja a készletet (egy raktárét vagy mindet): a termékek, partnerek és számlák maradnak, csak a darabszám lesz nulla, és minden tételre egy leltár-korrekció kerül a főkönyvbe, hogy később is látszódjon, mi történt. Utána a nyitókészlet-import tiszta lapra megy. Ha a termékek is rosszul jöttek be, ugyanott a Minden adat törlése viszi a teljes tartalmat (termékek, partnerek, bizonylatok), a fiókok és a beállítások megtartásával — kiállított számla mellett nem indítható.

2.4 Készlet-összevetés — az ellenőrzés

Beállítások → Készlet-összevetés. Feltöltöd a régi rendszer készlet-exportját, és a program megmutatja, hol tér el a kettő: mit mond a fájl, mit mondunk mi, mennyi a különbség. Külön szakaszban látszik az is, ami nálunk készleten van, de a fájlban nem szerepel.

Ne hagyd ki ezt a lépést. Ez az egyetlen pont, ahol az átvétel sikeressége mérhető.

2.5 Árazás és polccímkék

• Készlet → Termékek: a listán tömegesen is módosíthatsz árat (százalékos emelés vagy csökkentés), áfakulcsot, minimumkészletet, árucsoportot. A százalékos árváltozásnál válaszd ki a kerekítést is (egész forint, 5 Ft, 10 Ft, …90-re végződő vagy fillérre pontos) — a párbeszéd három kijelölt terméken előre megmutatja az új árat, így nem kerül fillér a polccímkére. Ha elrontod, a Legutóbbi tömeges műveletek panelen 7 napig egy gombbal visszavonható.
• Készlet → Árazás: árlisták, vevőnkénti kedvezmény, mennyiségi sávok.
• Termékek → Árcímkék: a megváltozott árú termékekre nyomtathatsz új polccímkét. A termékek listáján az „Ára változott" szűrő megmutatja, minek kell új címke.

2.6 Munkatársak

Beállítások → Csapat. Vedd fel őket névvel, e-mail-címmel és szerepkörrel. A rendszer ideiglenes jelszót ad, amit át kell adnod — ez egyszer jelenik meg.

Ha valaki elfelejtette a jelszavát, a sorában az Új jelszó gombbal (a telefonos appban a Csapat képernyőn is) új ideiglenes jelszót kap. A régi azonnal megszűnik, minden eszközén kilépteti a rendszer; az új jelszót add át neki személyesen, az első belépéskor sajátot kell választania.

Állítsd be azt is, ki melyik raktárhoz férhet hozzá. A jogosultságokat a Beállítások → Jogosultságok mátrixban finomíthatod (12. fejezet).

Több bolt, boltonként egy belépő. Ha nem dolgozónként, hanem boltonként adsz belépőt (a „Mammut", a „Westend"…):

1. Beállítások → Cég és telephelyek: minden bolt és a központi raktár legyen külön sor a Boltok kártyán — a Bolt hozzáadása a raktárát is megnyitja, a Raktárak kártyához nem kell nyúlnod. Ha egy raktárat korábban rossz boltba vettél fel, a sorában a Telephely választóval áttehető — a készlete nem változik.
2. Beállítások → Csapat: vedd fel a boltot Pénztáros szerepkörrel, és a Raktár-hozzáférésnél pipáld be a bolt raktárát. A központi raktárnak a Raktáros szerepkör való (áthelyez, bevételez, leltároz, de nem ad el).
3. E-mail-cím belépőnként kell, és egy cím csak egyszer használható. Ha nincs minden boltnak saját címe, a te címed +bolt alakja külön címnek számít: anna+mammut@…, anna+westend@… — a levelek hozzád érkeznek.
4. A vezetőknél a Raktár-hozzáférést hagyd üresen: az mindegyik boltot jelenti.

Ha egy címet elgépeltél, és azzal még senki nem lépett be, a Csapat oldalon a sorában Törlés — nem kell kiléptetve a listán hagynod. A belépő oldal a gépen utoljára használt címet megjegyzi (és a böngésző a jelszót is felajánlja mentésre), így a pultnál naponta csak a jelszót kell beírni.

Melyik bolt mit árul. Ha nem minden termék megy minden boltban (az ékszerbolt gyűrűje a Mammutban nincs), a termék lapján a Hol árulod? mezőben pipáld be a boltjait — sok terméknél a Termékek listán kijelölve, a Hol árulod? tömeges művelettel, importnál a Boltok oszloppal („Mammut, Westend"). Pipa nélkül a termék minden boltban megy, ezért a meglévő termékeidhez nem kell nyúlnod. Ezután:

• a bolt kasszája csak a saját termékeit kínálja (a keresőben, a gyorsgombokon, offline is); ha mégis bepittyegnek egy másikat, „ebben a boltban nincs forgalomban" — nem adja el;
• a bolthoz kötött belépő a terméklistában is csak a saját boltja termékeit látja. Ha valakinek mindet látnia kell (pl. a központi raktárosnak), a Jogosultságokban kapcsold be neki: Más boltok termékeit is látja;
• te és a vezetők a Termékek lap Bolt választójával nézhettek minden boltot vagy csak egyet.

A bolti belépő kasszáján a raktár neve áll, választó nélkül: csak a saját boltja készletéből ad el. Hogy közös belépésnél is lásd, ki állt a kasszánál, használd a Kezelőváltást a Napi zárás oldalon — a műszakra rákerül a dolgozó neve.

2.7 Integrációk

Egyik sem kötelező az induláshoz, de mindegyik időt spórol:

A kulcsokat titkosítva tároljuk, és a felületen csak maszkolva látszanak vissza.

2.8 Párhuzamos üzem — az első egy-két hét

Ne kapcsold ki a régi programot az első nap. A javasolt menet:

1. 1–3. nap: minden eladás mindkét rendszerbe. Fárasztó, de ez mutatja meg, hol tér el a kettő.
2. 4–7. nap: csak a Készletpont, a régi program megmarad ellenőrzésre. Naponta vesd össze a napi zárást a pénztárgép Z-jelentésével.
3. 2. hét: tarts egy leltárt. Ha a különbözet elfogadható, kész az átállás.

2.9 Mikor mondhatod, hogy kész

Négy jel, együtt:

• a napi zárás és a Z-jelentés három egymást követő napon egyezik;
• a készlet-összevetés nem mutat megmagyarázhatatlan eltérést;
• a munkatársak a saját nevükkel dolgoznak, és nem kérdeznek naponta;
• a leltárkülönbözet a szokásos mértéken belül van.

2.10 Vagy csináljuk meg mi

Ha az adatátvételt nem szeretnéd magad végigcsinálni, elvégezzük helyetted, díjazás ellenében. Ez tartalmazza a fájlok előkészítését, az importot, a nyitókészlet betöltését, és az eredmény igazolását készlet-összevetéssel — átadás-átvételi lappal.

Amit nem tartalmaz: a régi rendszer hibás adatainak javítgatása (hiányzó vonalkódok, ismétlődő cikkszámok, hibás árak). Az ilyen munka kiszámíthatatlan, ezért külön, óradíjas kiegészítésként megy — de előre megmondjuk, mennyi van belőle.

Kérdezz rá a Támogatás menüpontban.

3.1 Eladás

Eladás → Kassza.

• Beolvasás: vonalkód, cikkszám vagy név. Ha a beírt szóra több termék is illik, a program kilistázza őket, és neked kell választanod — nem találgat, mert rossz tipp esetén más árut adnál el, mint amit a vevő elvisz. A találatok már gépelés közben lenyílnak a mező alatt (kép, ár, a bolt készlete): nyilakkal lépkedsz, Enterrel választasz, Esc-cel bezárod, vagy egyszerűen rákattintasz. A vonalkód-olvasó közben is működik.
• Több darab: a Darab mezőbe beírod, egyszer olvasol. Utána magától visszaáll egyre. A régi gépek 3* beütése is megy, a beolvasó mezőbe.
• Egész karton: ha a karton kódját kartonkódként vetted fel (lásd 5.3), a beolvasása egyszerre a karton darabszámát teszi a kosárba — 2* és egy 12-es karton 24 darab.
• Még egyet ugyanabból: a + és a − a legutóbb beolvasott tételen hat.
• Gyorsgombok: a zsemle, a kávé, a kimért áru — aminek nincs vonalkódja — egy érintés a beolvasó alatti rácson. Amíg nincs beállítva, a kassza tetején, a raktár mellett a Gyorsgombok beállítása gomb áll; a rács csak akkor jelenik meg, ha már van rajta gomb. A rácsot a tulajdonos állítja össze a Szerkesztés gombbal (termék, rövid felirat, szín, sorrend), és bármikor átrendezheti; a kasszán azonnal az új látszik. Érdemes az első napon beállítani: a pékáru miatt ne kelljen névre keresni.
• Keresték, nem volt: ha a vevő olyat kér, ami elfogyott, vagy nincs is a választékodban, rögzítsd a kassza fejsorában a Keresték, nem volt gombbal: a keresőablakban válaszd ki a terméket, vagy ha nincs ilyen, az ablak alján rögzítsd a beírt szöveggel (ha a beolvasóban nem volt találat, a szó már be van írva). A Kimutatások → Amit kerestek lapon látod, mit kértek hányszor — az elfogyottat a rendelési javaslat is keresletnek számolja, a sokszor kért, de nem tartott áru pedig jó jelölt a választékba.
• Mérlegelt áru: a mérlegről jövő súlykódot (2-vel kezdődő vonalkód) a program felismeri, és a készletből pontosan annyi fogy — 0,35 kg sajt, nem egy egész kiló. Ha nincs címkéző mérleg, a súlyt beírhatod: kg, l vagy m egységű terméknél a Darab mezőbe 0,35-öt írsz, és úgy olvasod be (vagy koppintasz a gyorsgombra). A vevő kedvezménye és a mennyiségi ár ilyenkor is megmarad.
• Kevés a polcon? Ha a kosárba többet teszel, mint amennyi a bolt raktárában van, a sor alatt jelzi (a raktárban: 0 db) — eladni ettől még eladhatod. A kasszán csak a saját bolt készlete látszik, a többi raktáré nem (a vevő is látja a képernyőt); azt a Készlet → Raktárkészlet lapon nézed meg. A kassza ezen a gépen megjegyzi a boltját, újratöltés után sem ugrik át másikra.
• Sikerült? A rögzített eladás a képernyő alján, zöld sávban jelez (a bizonylatszámmal); a hiba ugyanott, pirosban.
• Az első pittyegésnél felugró ablak kérdezi (egyszerű kasszán): Kell áfás számla? A fizetés módját nem kérdezi — azt a végén a fizetendő alatti gombokkal választod. A kérdés nem zárja le a kasszát: ha nem válaszolsz, csak pittyegsz tovább vagy máshová kattintasz (például a Kártya gombra), nyugta lesz. Áfás számlánál rögtön a vevő mezőre ugrik a kurzor. Rögzítés után (F9 vagy a gomb) tiszta lap jön a következő vevőnek.
• Bizonylat típusa: nyugta (a szokásos), jegyzék vagy szállítólevél (a vevő folyószámlájára, később számlázható), áfás számla (azonnal kiállítva). Áfás számla csak akkor adható, ha a számlázó be van állítva (Beállítások → Számlázás és NAV, Számlázz.hu vagy Billingo) — addig adj nyugtát. A számlát ne üsd be a pénztárgépbe: a számla kiváltja a nyugtát. A vevőt az adószámával kezdd: ha már szerepel, válaszd ki a listából, ha nem, a NAV kitölti a nevét és a címét — nézd át, és mentsd. Magánszemélynél név és cím kell.
• Fizetési mód nagy gombokkal a fizetendő alatt: készpénz, kártya (nagyobb bolti kasszán átutalás is) vagy vegyes. Kártyánál nincs mit beírni. Vegyesnél azt írod be, mennyit fizetett készpénzzel — a többi automatikusan a kártyás rész. Ez azért fontos, hogy este a fiók és a terminál külön-külön egyezzen.
• Hitelre (felírás): a törzsvevő most viszi, később fizet. Válaszd a Hitelre fizetést — a program rögtön a vevőt kéri, mert felírni csak névre lehet, és csak nyugtára. Akit még nem vettél fel, azt a keresőben az Új vevő felvétele gombbal ott helyben felveszed: magánszemélynél név és telefonszám, cégnél adószám. Cégnél elég az adószámot beírni a keresőbe: ha nincs még felvéve, a program a nevet és a címet a NAV-tól kéri le (ha a NAV-kapcsolat be van állítva). Amikor hozza a pénzt, az Eladás → Tartozások lapon rögzíted: bejelölöd, melyik nyugtáját fizeti — ha nem jelölsz, a legrégebbi rendeződik először.
• Visszajáró: készpénznél beírod a kapott összeget, és a program kiírja az ötre kerekített fizetendőt meg a visszajárót, címletekre bontva.

Kisbolt vagy nagyobb bolt. A Beállítások → Általános → Kassza működése kártyán választod ki: az egyszerű kassza kérdez és kevés gombot mutat, a szabad mindent kitesz és nem kérdez. Itt állítod az alapértelmezett bizonylatot és fizetést is. Ha több boltod van, a Cég és telephelyek lapon boltonként eltérhet.

Egér nélkül is megy: F2 beolvasó · F4 bizonylattípus · F6 vevő · F9 rögzítés · ↑↓ sor · +/− mennyiség · Del törlés · Esc mégse.

3.2 Visszavétel

A fejlécben átkapcsolsz Visszavétel módba. Onnantól minden beolvasott áru visszakerül a készletre, a bizonylat összege negatív lesz, és a panel pirosra vált — hogy egy pillanatra se lehessen összekeverni egy eladással.

A pénztárgépbe is másképp kell beütni: a kártya ezt külön kiírja.

3.3 Palackvisszaváltás (DRS)

• Vásárlás közben: a Visszahozott palack mezőbe írod a darabszámot — vagy mellé az összeget, ha az automata blokkjáról olvasod le —, és a díj levonódik a fizetendőből. A két mező kitölti egymást.
• Vásárlás nélkül: ugyanezen a panelen, a „Vásárlás nélküli visszaváltás" résznél. A bolt pénzt ad vissza, a kosarat nem érinti. A kifizetés annak a boltnak a műszakjába kerül, amelyik kasszáján kifizetted, és este a Napi zárás „Fiókban kell lennie" összegéből levonódik — nem jön ki hiánynak.
• Visszavételnél a visszahozott palack díja a visszajáróhoz hozzáadódik: a vevő az árut és a palackot is visszakapja.
• Kimért áru díjjal (pl. savanyúság visszaváltható üvegben): a díj a termékhez tartozik, nem a súlyához. Darabos árunál darabonként jár (3 palack = 3 díj), kilós, literes vagy méteres árunál soronként egyszer, akármennyit mérsz — 0,347 kg savanyúság mellé 50 Ft díj kerül. Ha visszaveszed, ezt az egy díjat adod vissza.

A díj nem a bolt bevétele, hanem átmenő tétel. Az elszámolást az Eladás → Visszaváltás lap mutatja, és onnan menthető a könyvelőnek szóló kimutatás.

3.4 Ha elmegy az internet

A kassza működik tovább. Ilyenkor a gépre letöltött termékmásolatból keres, az eladások a gépen várakoznak, és amint visszajön a vonal, maguktól feltöltődnek.

Amit tudni kell:

• Áfás számlát offline nem lehet kiállítani (sorszám és NAV-adatszolgáltatás kell hozzá). Adj el nyugtával, és utólag számlázd.
• A napi zárást nem engedjük, amíg van fel nem töltött eladás — mert a mai forgalom ilyenkor hiányos volna. A pénzt megszámolhatod, a zárás mehet akkor, amikor visszajött a kapcsolat; az eladások a saját napjukra kerülnek.
• Az offline készenlétet előre ellenőrizd (Beállítások → Általános): ott látszik, letöltötte-e a gép a termékeket. A kiesés után már késő.

3.5 Műszak és napi zárás

• Műszak nyitása a kasszás nevével és a fiókban lévő nyitó készpénzzel; a rögzített eladások hozzá tartoznak. A nyitó összeg a várt készpénzbe számít.
• Kezelőváltás egy lépésben zár és nyit. Az Üzenet a következő műszaknak mezőbe írd, amit a kollégának tudnia kell (pl. „a tejes hűtő ajtaja szorul"). A következő kasszás a kassza fejsorában egy Üzenet az előző műszaktól gombot lát, ami a Napi zárásra visz: ott a műszakátadó kártyán az üzenet, a műszak forgalma, a bejött áru és az is, mi fogyott minimum alá. (A kasszán szándékosan nincs szám — a vevő is látja.)
• Napi zárás: a nap forgalma áfabontásban, a fiókban lévő készpénz (kerekítve), a kerekítési különbözet külön soron, a beszedett és visszafizetett palackdíj, és fizetőeszközönként a ténylegesen befolyt pénz (a készpénz itt is ötre kerekítve, ahogy a fiókban van). A készpénzben rendezett felírás (Tartozások) is a fiókba számít; a hitelre adott nyugta nem — az Hitelre (nem jött be pénz) soron áll.

A készpénzes sort a fiókkal, a kártyásat a terminál napi zárásával vesd össze.

Este e-mailben is megkaphatod. A Beállítások → Értesítések lapon bekapcsolható a napi zárás e-mailben: este kilenckor megérkezik a nap összefoglalója — forgalom, fiókban lévő pénz, kasszaeltérés, áfabontás. Aki nincs a boltban, ebből tudja meg, mi történt, anélkül hogy belépne.

Számold meg a pénzt, és írd be. Záráskor (és kezelőváltáskor) van egy mező a megszámolt készpénznek. Ha kitöltöd, a rendszer elmenti az eltérést, és a Kimutatások → Kasszaeltérés lapon látszik, kinél mennyi és milyen gyakran csúszik el. Egyetlen eltérés semmit nem jelent — az ismétlődő viszont mindent. A mező üresen hagyható; enélkül a zárás csak tájékoztat, nem elszámoltat.

Hétfő reggel a hét egy levélben. A Beállítások → Értesítések lapon a Heti összefoglaló e-mailben szabály hétfőn hétkor elküldi az előző hetet: forgalom a múlt héthez képest, az öt legjobban fogyó termék, ami elfogyott és nincs pótolva, ami hetek óta áll, és a kassza egyenlege. Nem kell belépni három kimutatásba a kávé mellett — a rendelést ebből adod le.

3.6 Árajánlat

Eladás → Árajánlatok → Árajánlat készítése. Adhatsz neki tárgyat (ejtőcső cserére) — így a listában és a vevő postafiókjában is megkülönböztethető a többi ajánlattól. Megadod, kinek szól (felvett vevő, vagy csak név és e-mail), meddig érvényes, és felveszed a tételeket — a termékek közül (az eladási áron, de átírhatod és adhatsz rá engedményt), vagy szabad sorként (munkadíj, szállítás).

A Mi legyen az ajánlaton résznél pipálod ki, milyen oszlopok kerüljenek a lapra. Ha a vevő kóddal rendel, kapcsold be a Cikkszámot vagy a Vonalkódot — a termékből felvett sorok mellé odakerül, a vevő onnan rendelhet. Ha csak a végösszeg számít, kiveheted a nettó egységárat, az áfakulcsot vagy a nettó értéket; egy ár mindig marad. Az aláírás helye alapból nincs rajta — ha aláírva kéred vissza, kapcsold be. Alatta rögtön látod, hogyan néz ki a lap; a következő ajánlat ugyanezzel a választással indul.

Mentés után az ajánlat lapján:

• Nyomtatás — ha papíron kell (például az építkezésre). Az ajánlat PDF-ként nyílik meg új lapon, onnan nyomtatod; ugyanaz a lap, amit a vevő e-mailben kap. Ha feltöltötted a céglogót (1.1), bal fent áll. Ha bekapcsoltad az aláírás helyét, alul aláírásvonal van neked és a vevőnek („Az ajánlatot elfogadom”), így aláírva vissza is kérheted.
• PDF letöltése — ha magad küldenéd tovább, vagy el akarod tenni.
• Küldés e-mailben — a céged levelezőjével megy (Beállítások › E-mail), mellékelve az ajánlat PDF-ben. A tárgy és egy rövid, udvarias levél („Tisztelt …! Mellékelten küldöm árajánlatunkat.”, alatta a neved és a céged elérhetősége) előre ki van töltve — írd át nyugodtan, úgy megy ki, ahogy hagyod. A levél szövegébe a program nem tesz tételt vagy összeget: azt a PDF viszi, a Megnézem gombbal küldés előtt meg is nézheted. A listában utána látod, kinek és mikor ment ki. A Másolat nekem be van pipálva: a saját címedre is jön egy levél („Elküldve: … árajánlat — vevő”) ugyanazzal a PDF-fel, így a kiküldött ajánlat ott lesz a Gmailedben vagy Outlookodban is. Ha a vevő a levélre válaszol, a válasz a cégadatoknál (vagy a kiállítónál) megadott e-mail-címedre érkezik — ezért érdemes azt kitölteni.

Két vállalkozásod van, egy raktárad? Ha például a Kft. mellett egyéni vállalkozóként is adsz ajánlatot ugyanabból a készletből, vedd fel a másikat a Beállítások → Cég és telephelyek → További kiállítók kártyán: név, adószám, cím, bankszámlaszám, elérhetőség, és töltsd fel a saját logóját (a cégét nem kapja meg). Ettől kezdve az ajánlat szerkesztőjében, a Tárgy alatt megjelenik a Kiállító választó: alapból a cég, de átállíthatod — a lap fejlécében, láblécében és a levélben akkor az ő adatai állnak, a feladó neve is az övé. A készlet, a termékek, a vevők és az ajánlatok sorszáma közös. A gép megjegyzi, kit választottál legutóbb. Ha a listában látni akarod, ki adta az ajánlatot, kapcsold be az Oszlopok gombbal a Kiállító oszlopot. Számlára és kasszára ez nem hat — ott továbbra is a cég szerepel.

Az ajánlat fillérre pontos, és nem kerekít: a végén a Fizetendő (bruttó) a pontos bruttó összeg — a vevő számológéppel is ellenőrizheti.

Elfogadta a vevő? Az ajánlat lapján válaszd ki, milyen bizonylattal viszi az árut (felvett vevőnél alapból szállítólevél, lehet jegyzék vagy nyugta), és nyomd meg a Rendelés az ajánlatból gombot. Az ajánlat termékei az ajánlat áraival rendelésként megjelennek az Eladások listán. Ott a Foglalás félreteszi a mennyiséget a raktárban (más már nem adhatja el), és amikor a vevő viszi, a teljesítéssel fogy a készlet. A munkadíj és a szállítás sora az ajánlaton marad — annak nincs készlete; a számlára a szállítólevél utólagos számlázásakor kézzel veheted fel.

Az ajánlat nem nyúl a készlethez, és nem lesz belőle eladás vagy számla.

Beszerzés → Bevételezés. Két út van, ugyanoda:

4.1 Papírról

Három lépés:

1. A számla fejléce — beszállító (itt helyben is felvehetsz újat), a számla sorszáma, a raktár, a kelte és a fizetési határidő. Több raktárnál nézd meg a raktárat: az áll előre, amelyiket ezen a gépen utoljára választottad.
2. Tételek a számláról — soronként beolvasod vagy megkeresed a terméket, beírod a mennyiséget és az árat. A kéz nem hagyja el a billentyűzetet: beolvasás után a kurzor magától a darabszámra ugrik, beírod, hányat hoztak, és az Enter visszavisz a vonalkód mezőre a következő dobozhoz. Ha véletlenül a darabszám mezőbe csipogod a következő kódot, a program felismeri: nem lesz belőle ezer darab, hanem új tételként veszi fel.

Ha kartonban számláznak: a Mennyiség maradjon annyi, amennyi a papíron áll (2 karton), a Kiszerelés oszlopba pedig írd be, hány darab van egy csomagban (6). A Készletre oszlopban mindig ott a végeredmény (12 db) — ezt kell a polcon megszámolni. Az árat a program visszaosztja darabra, a számla végösszege ugyanannyi marad.

Ha nem a kiszerelést tudod, hanem a darabszámot (kibontottad és megszámoltad), akkor a Készletre oszlopba írd be — a kiszerelést kiszámoljuk belőle. Amit egyszer beírsz, azt megjegyezzük ehhez a szállítóhoz, és legközelebb magától kitölti. Ugyanaz az áru a másik nagykertől nyugodtan jöhet kilencesével. Megadhatod, hogy a beírt ár nettó vagy bruttó — a szállítói számlák másképp állnak. Az árat úgy írd be, ahogy a számlán áll, tizedesekkel együtt: a program nem kerekíti. Nettó árnál a sor a termék legutóbbi valódi beszerzési árával indul (engedmények után, a kiszereléssel szorozva) — ha a papíron ugyanannyi áll, nincs mit átírni. Ha ismeretlen vonalkódot olvasol be, a program felajánlja, hogy hozzáadja egy meglévő termékhez, vagy hogy azonnal felvegyél egy újat. Új termék felvételekor a név gépelése közben megkérdezi: „Ez ugyanaz, mint…?" — ha van hasonló nevű termék, ott áll a név alatt. Ha ugyanaz az áru, az Igen, ez az gombbal a meglévő kerül a sorra, és a beolvasott kód is rákerül — így nem lesz belőle második kártya, és legközelebb első pittyenésre ráismer. Engedményes számla: ha a nagyker soronként listaárat és engedményt ír ki („21 161 Ft − 42%"), a sor ára alatt a + listaár, engedmény linkkel beírod ezt a kettőt, és az egységár magától kitöltődik. Ha a számla végén van összesített engedmény, azt az egyeztetésnél adod meg %-ban vagy forintban. A készletbe mindkét esetben az engedmény utáni ár kerül — az árrés így a valódi beszerzési árral számol. Ha a szállító tétellistát is küld Excelben, nem kell soronként begépelni. A Tételek a számláról rész tetején a Mintafájl gomb letölt egy kitöltendő táblázatot (Vonalkód, Cikkszám, Megnevezés, Mennyiség, Nettó egységár, és ha akarod Kartonkód, ÁFA %, Eladási ár (bruttó)) — de a szállító saját listája is jó, ha az oszlopai hasonlóan szólnak (EAN, Kód, Db, Nettó ár…). A Betöltés Excelből gombbal választod ki a fájlt (.xlsx, .xls vagy .csv). Ha a listán már vannak tételek, megkérdezi, hogy a fájl sorai hozzáadódjanak, vagy lecseréljék a mostaniakat. A számoknál a tizedesvessző is jó (2,5 kg, 137,50 Ft). A program a terméket a vonalkód, aztán a cikkszám, végül a pontos név alapján keresi meg; a megtalált sorok a fájl mennyiségével és árával a listára kerülnek, mintha beolvastad volna őket. Ha a vonalkód egy kartonkód (vagy a Kartonkód oszlopban áll), a mennyiséget kartonnak veszi. Amit nem talált meg, vagy amiben olvashatatlan szám áll (szöveg a mennyiség helyén, negatív ár, 12%-os ÁFA), az egy sárga dobozban marad, ugyanazzal a sorszámmal, mint az Excelben, és mellette, hogy mi a baj vele. Soronként Kereséssel kiválasztod, melyik termékedről van szó (a fájlban lévő vonalkód is rákerül, a következő listánál már magától megtalálja), Új termékkel felveszed, vagy Kihagyással elengeded. Ha csak az ár vagy az ÁFA rossz, a termék a meglévő árával, illetve a saját ÁFA-jával is felvehető — vagy javítsd a táblázatot, és töltsd be újra. Rögzíteni ugyanúgy kell, mint kézzel — előtte nézd át a listát, és egyeztesd a végösszeget.

1. Egyeztetés a papírral — beírod a papíron látható bruttó végösszeget, és a program összeveti a felvitt tételekkel. Itt derül ki az elgépelés, nem egy hónappal később a könyvelésnél. Ha csak néhány forint a különbség, és legfeljebb soronként egy, az kerekítés: a beszállító soronként kerekít, a program pontosan számol.

Ha a beszállító emelt, ott szól. Amelyik tételnél a beszerzési ár a legutóbbi bevételezéshez képest 10%-nál többet mozdult, a sor mellett kiírja: mennyi volt, mennyi most, hány százalék, és mikor vetted utoljára (darabárra vetítve, tehát a kartonár nem „drágulás"). Nem tiltja meg a rögzítést — a beszállító emelhet —, de akkor tudsz reagálni (árat emelni, másik beszállítót kérdezni), amikor még van rá idő, nem hónapokkal később, amikor az árrésen látszik.

Ha félbehagyod, megvárja. Amint kiválasztottad a beszállítót, beírtad a számlaszámot vagy felvittél egy tételt, a program menti — a fiókodhoz, nem a géphez, tehát a raktári gépen is folytathatod. Ha egyszerre három beszállító áruja érkezik, nyugodtan kezdd el mindhármat: a form felett a Félbehagyott bevételezések listában mind ott van (ki hozta, mi a számlaszám, hány tétel, mikor nyúltál hozzá utoljára). Folytatással váltasz egyikről a másikra — amin addig dolgoztál, elmentődik és a listában marad —, az + Új bevételezés üres formot ad, az Elvetés pedig (egy megerősítés után) csak azt az egyet dobja el. Amikor egy bevételezést rögzítesz, csak az tűnik el a listából; a többi vár rád.

Ha hátra, a nagy raktárba vételezel. Több raktárnál a választóban a kassza raktárai mellett — kassza áll. Ha nem oda vetted be az árut, a rögzítés után a program szól: „Az áru ide került: Főraktár. A kassza innen árul: Aréna pult — a polcra áthelyezéssel jut át." Az Áthelyezés linkkel egyből átviheted (Készlet → Mozgások → Áthelyezés) — különben a pultnál a termék „nincs készleten".

4.2 NAV bejövő számlákból

Ha beállítottad a NAV technikai felhasználót, a NAV bejövő számlák fülön letöltheted a beérkezett szállítói számlákat, soronként párosíthatod a terméktörzzsel, és bevételezheted. Így a tételeket nem kell begépelni.

• Mivel végeztél, az látszik. A bevételezett számla magától „bevételezve" lesz — akkor is, ha papírról vitted fel. Ami nem áru (bérleti díj, rezsi), azt az állapotnál állítsd „kezelve — nem áru"-ra, vagy a megnyitott számlán nyomd meg a Kezelve — nem kell bevételezni gombot. Az Állapot választó Teendő pontja csak azt mutatja, amivel még dolgod van.
• Korábbi számlák is. Az első Frissítés a NAV-tól egy évre visszanyúl. Ha ennél régebbi kell (például mert a régi programodban is láttad), nyomd meg a Korábbi számlák lekérése a NAV-ból gombot, add meg az időszakot, és Lekérés a NAV-tól. A NAV 2018 júliusa óta őrzi a számlákat; egyszerre két évet kérhetsz le, a régebbit utána külön. A lekérés részletekben megy és kiírja, hol tart; amit újra lekérsz, nem duplázódik. A régről lehozott, a programban még nem bevételezett számlák új állapotban jönnek — ami már nem érdekes, tedd kezelve állapotba.
• A régieket egyszerre: Mind kezelve. Ha a régi programodban a régi számlákkal már végeztél, nem kell egyenként átállítanod őket. A lekérés végén a sávban nyomd meg a Mind kezelve gombot (vagy szűrd a listát az időszakra, és nyomd meg a lista fölötti Mind kezelve (n) gombot). A program kiírja, hány számla és milyen szűrés szerint kerül kezelve állapotba; Igen, mind kezelve. A bevételezett és a piszkozatos számlákhoz nem nyúl. Ha elnézted a szűrést, az alsó sávban a Visszavonás visszaállítja pontosan ezeket új-ra. Utána a Teendő már csak a friss számlákat mutatja.
• Keresd meg, amit keresel. Az időszak gombok (Ez a hónap, Előző hónap, Idén, Tavaly, Összes) vagy a dátummezők a számla keltére szűrnek; a keresőbe a szállító nevét, adószámát vagy a számlaszámot írd. A lista fölött a szűrt számlák nettó és áfa összege, alul a lapozó.
• Lépkedj a számlák között. Egy számlát megnyitva az Előző / Következő gombbal (vagy a ←/→ billentyűvel) a szűrt lista következő számlájára lépsz — így egy hónap számláit sorban végignézheted.
• Ha nincs meg a papír, a számla Nyomtatás gombja a NAV adataiból kinyomtatható másolatot ad. Ez nem az eredeti számla, de a tételek, az áfa és a végösszeg ott van rajta.

4.3 Mi történik rögzítéskor

Szállítói számla és készletmozgások keletkeznek, és újraszámolódik az átlagár — ettől lesz később pontos a készletérték és az árrés. A termék beszerzési ára is frissül: a legutóbbi szállítás valódi, engedmények utáni ára kerül rá, ezzel indul a következő bevételezés, és ebből számol a bevásárlólista becslése.

Az eladási árat már bevételezés közben átírhatod: az Eladási ár oszlopban ott a mostani ár, mellette az árrés, és ha beírsz egy újat, a bevételezés rögzítésekor kerül a termékre. A NAV-számla párosításánál ugyanígy.

A visszaváltási díjat (DRS) is itt kapcsolod be. Palackos, dobozos italnál a DRS / göngyöleg oszlopban nyomd meg a + DRS gombot: a díj mindig 50 Ft darabonként, összeget nem kell írni. A bevételezés rögzítésekor a termékre kerül. A kassza onnantól külön sorban adja hozzá a termék alá (350 Ft-os üdítő + 50 Ft díj = 400 Ft), és a polccímke is kiírja. Ha a díj kartonra érkezik (például 6 db/karton), a program a kartonok darabszámával szoroz. Ha egy terméknél tévedésből van díj, nyomd meg újra a gombot: a díj lekerül. Betétdíjas göngyölegnél (visszaváltható üveg, rekesz) a díjat a gyártó szabja meg: ezt a termék adatlapján állítsd be (Betétdíjas göngyöleg gomb, alatta az összeg), utána a bevételezésnél csak javítani kell.

A termék többi adatát is itt rendezheted. A tételtáblázat fölötti Oszlopok gombbal bekapcsolhatod, amit a dobozzal a kezedben látni vagy javítani akarsz: nettó eladási ár, előző beszerzési ár, a termék kiszerelése (súly vagy űrtartalom, pl. 0,5 kg — ebből lesz a polccímkén az egységár), egységár, cikkszám, gyártó, árucsoport, minimumkészlet, a raktár mostani készlete, az utolsó beszállító és a termék áfakulcsa. Hogy mi látszik, azt a gép megjegyzi. Amit a termék oszlopaiban átírsz, az halványkéken „módosul" jelzést kap, a Bevételezés rögzítése gomb mellett pedig ott áll, hány termék adatai változnak. A rögzítéssel együtt, egy lépésben kerül a termékre — ha valami nem megy át (például a cikkszám már egy másik terméké), semmi nem rögzül, és minden beírt adat megmarad, hogy javítsd. Termékadatot csak az írhat át, akinek terméket is szabad módosítania; a többieknek az oszlopok csak mutatnak.

A mennyiségi árakat is nézd meg. Ha a termékre van „sok darabos" ár (például 6 db-tól 179 Ft), a Mennyiségi árak oszlopban ott áll, és pirosan jelzi, ha az új beszerzési árral valamelyik sáv már veszteséges. A Sávok átírása gombbal felugró ablakban látod minden sáv árrését, és átírhatod, törölheted, vagy újat vehetsz fel — ez is a bevételezés rögzítésével kerül a termékre. Ehhez árazási jogosultság is kell.

Utána jön az árazás. A mentés után a program felsorolja a beérkezett termékeket: mennyi lett a beszerzési ár (és drágult-e), mennyiért adod most, és mekkora így az árrés. Ha átírsz egy eladási árat, élőben látod az új árrést. Mentés után szól, hány ár változott, és az Árcímkék nyomtatása gomb pontosan ezeknek a termékeknek (és az új, még címke nélküli termékeknek) készíti elő a polccímkét — hogy a polcon ne maradjon régi ár.

Az árak fillérig pontosak. A program nem kerekíti az árat egész forintra, mert rendelésnél a fél forint is számít: húsz forintos terméknél ez 2,5%. Kerekítés csak ott van, ahol törvény vagy a gép előírja: a készpénzes végösszeg 5 forintra, a pénztárgép és a mérleges árcímke egész forintra.

Megszűnik egy raktár? (Beállítások › Cég és telephelyek, a raktár sorában Megszüntetés.) Ha már volt benne áru, nem törölheted — a régi bevételezései és eladásai rá hivatkoznak —, de megszüntetheted: a benne lévő árut átviszed egy másik raktárba (a sarzsok a lejáratukkal együtt mennek), vagy leírod (selejtként, okkal), és ha leírtad, a csak ott lévő termékeket is archiválhatod. Ha egy munkatárs csak ehhez a raktárhoz van rendelve, előbb rendeld át másikhoz (Csapat) — különben a program nem engedi megszüntetni. A raktár ezután eltűnik a kasszából és minden választóból, az előzményei megmaradnak.

Elrontottad? Javítható. Ha mentés után derül ki, hogy elgépeltél egy darabszámot, rossz árat írtál, vagy kimaradt egy sor, nyisd meg a bizonylatot (Beszerzés → Bevételezett számlák), és nyomd meg a Bevételezés javítása gombot. Írd át, ami rossz, írd be, miért javítod, és mentsd. A készlet a különbözettel mozdul, az átlagár is helyreáll, és a bizonylat alján a Javítások közt megmarad, ki, mikor és mit javított. Ehhez ugyanaz a jog kell, mint a bevételezéshez.

A lejárati dátum a vevőig elmegy. Ha bevételezéskor megadod a lejáratot (sarzsszám nélkül is), eladáskor mindig a legkorábban lejáró sarzs fogy először, és annak szavatossága rákerül a bizonylatra, kiállított számlán a tétel megjegyzésébe. A korábbi eladásokat a program még nem vonta le sarzsonként — az első leltár után lesz pontos a sarzsok szerinti készlet.

Készlet → Mozgások, három füllel:

• Előzmény — minden mozgás visszakereshető: termékre, raktárra, típusra, arra, hogy mi váltotta ki, és időszakra.
• Rögzítés — kézi mozgás: bevét, kiadás, selejt, saját felhasználás, korrekció, nyitókészlet. Sarzsszám és lejárati dátum is megadható.
• Áthelyezés — áru mozgatása két raktár között, listával. A napi áruszállítás a központból a boltba így megy: válaszd ki, honnan és hová, majd vagy olvasd be a dobozba kerülő termékeket (mint a kasszán), vagy nyomd meg a Kitöltés a fogyásból gombot — ez a bolt tegnapi eladásaival tölti ki a listát. Kereséssel választott terméknél a kurzor rögtön a mennyiségre ugrik: beírod, Enter, és jöhet a következő. A fogyást előre is megnézheted, és Excelbe is kiviheted: Kimutatások → Mi fogy → Tegnap (vagy Időszak, tetszőleges napokra), a boltot fent választva, Exportálás (Excel). Ha kartonra, kínálóra kerekítesz, írd át a mennyiségeket itt, vagy exportáld Excelbe, írd át, és töltsd vissza. A végén az Áthelyezés gomb egyben viszi az egészet; ha valamiből nincs elég a kiadó raktárban, semmi nem mozdul, és a program megmondja, miből.

Ha a polcon más van, mint a gépben, nem kell számolgatnod: a termék adatlapján a Készlet kártyán a Készlet átállítása gombbal beírod, hány darab van most, és megadod, miért. A program kiszámolja a különbséget, és korrekcióként rögzíti — a neveddel és az okkal együtt. Utólag a Mozgások lapon a Mi váltotta ki: Kézi átállítás szűrővel (és ha kell, a Ki rögzítette szűrővel) látod, ki, mikor, mit állított át.

5.1 Selejtezés

A selejt levonása magától megtörténik, de az adó- és számviteli oldalához papír is kell: a Selejtezési jegyzőkönyv (Mozgások → Selejtezési jegyzőkönyv) időszakra kinyomtatható, cégfejjel, tételesen, nettó értékkel, okkal és aláírás-sorokkal.

A jegyzőkönyv pontosan azt írja ki, ami a főkönyvben van — nem külön nyilvántartás.

5.2 Ugyanaz az áru két kártyán: összevonás

Megesik: a kóla az egyik szállítónál egy vonalkóddal jött, a másiknál egy másikkal, és a bevételezésnél mindkettőből új termék lett. A készlet ilyenkor kettéválik — az egyik kártyán fogy, a másikon áll —, a rendelési javaslat és a leltár is rossz számmal dolgozik. Ilyenkor vond össze a két kártyát. (Megelőzni a bevételezésnél lehet: új termék felvételekor a program megkérdezi, nem ugyanaz-e, mint egy hasonló nevű meglévő.)

1. Keresd meg a párt. Termékek → Lehetséges duplikátumok: a program azonos vagy nagyon hasonló nevű, azonos egységű kártyákat mutat. Ha tudod, melyik kettő az, a termék adatlapján az Összevonás egy másikkal… gombbal is indíthatod, vagy a terméklistán jelöld ki mindkettőt, és a sávon nyomd meg az Összevonás gombot.
2. Válaszd ki, melyik kártya marad. Általában az, amelyiket a kassza ismeri, amelyiknek több története van — ezt a program előre bejelöli.
3. Mezőnként döntsd el, mi kerüljön rá: név, cikkszám, eladási ár, árucsoport, fotó, minimumkészlet, áfakulcs. Ahol a két kártya ugyanazt tudja, nincs mit választani.
4. Nézd át, mi történik. A program előre kiírja, hány vonalkód, bevételezési és eladási sor, mozgás kerül át, mennyi lesz a készlet raktáranként, és mi marad el: a beolvasztott kártya telephelyi ára, árlistája, mennyiségi kedvezménye és futó akciója — a megtartott kártya árai érvényesek. Ha az áfakulcs vagy a beszerzési ár nagyon eltér, szól: lehet, hogy mégsem ugyanaz az áru (0,5 l és 1,5 l).
5. Összevonás. A beolvasztott kártya vonalkódjai a megtartottra kerülnek (a régi cikkszáma is kereshető marad), a teljes története — ki, mikor, mennyit vett és adott el — egy helyen látszik, a készletük összeadódik (az átlagár a mennyiségekkel súlyozva). A beolvasztott kártya archiválódik. Ha egy telefon offline még a régi kártyára adott el, az eladás a megtartottra könyvelődik.

Nem lehet összevonni, ha más a mértékegység (db és kg), vagy ha a termék egy nyitott leltárban szerepel — előbb zárd le a leltárt.

Meggondoltad magad? 30 napig visszavonható: a megtartott termék adatlapján (Összevont termékek), vagy a Lehetséges duplikátumok lapon (Legutóbbi összevonások). A beolvasztott kártya pontosan azt kapja vissza, amit akkor átadott; ami azóta a megtartotton történt (például egy eladás), az ott marad. Ha közben valamelyik kártyát újra összevontad, előbb azt kell visszavonni.

5.3 Kartonkód: egy beolvasás, több darab

Sok árun két kód van: az egyik a darabon, a másik a kartonon. Ha a kartont olvasod be, és a program csak egy darabot vesz fel, kézzel kell tizenkétszer pittyegtetni vagy átírni a mennyiséget. Ehelyett add meg egyszer, hány darab van a kartonban:

1. Nyisd meg a termék adatlapját (Készlet → Termékek, a termékre kattintva).
2. A Vonalkódok kártyán írd be (vagy olvasd be) a karton kódját, a db / kód mezőbe pedig, hány darab van benne — például 12.
3. Hozzáad. A kód mellett megjelenik: × 12 db.

Ettől kezdve a karton kódja ugyanazt a terméket hozza, csak egyszerre 12 darabot: a kasszán (internet nélkül is), a bevételezésben, az áthelyezési listán és a leltárban. A készlet mindig darabban marad. Ha elírtad a darabszámot, a kód melletti Darab / kód gombbal javíthatod.

A kartonkód nem lehet elsődleges: a polccímkére mindig a darab kódja kerül, különben a címkéről beolvasva a kassza egy egész kartont számolna.

Bevételezésnél, ha a sort a szállító kiszerelésében viszed (Kiszerelés oszlop), a program a kartont átváltja kiszerelésre, így semmi nem számít kétszer.

Bevételezés közben is megadhatod. Amikor a doboz a kezedben van, nem kell a termék adatlapjára menned: a bevételezés tételsorában a Vonalkód és a Kartonkód oszlop a termék kódjait mutatja. A Kódok (vagy + kartonkód) gombbal hozzáadhatsz új kódot, kiválaszthatod, melyik legyen az elsődleges, vagy törölhetsz egyet. A kartonkód darabszáma a sor Kiszerelés értékével indul. A változás a bevételezés rögzítésekor kerül a termékre; ha új elsődleges kódot adsz, a régi plusz kódként megmarad, hogy a polcon lévő régi címkék is beolvashatók maradjanak. Ha a kód már egy másik termékhez tartozik, a program szól, és nem teszi át.

5.4 Hasonló nevek: emeld ki a döntő szót

Ha sok a majdnem egyforma nevű árud — „1/2" dugó", „3/4" dugó", „réz könyök 1/2"" —, a listában könnyű mellényúlni. Jelöld meg termékenként azt a szót, ami eldönti, melyik az:

1. Nyisd meg a terméket, és kattints a Szerkesztés-re (új terméknél rögtön az űrlapon vagy).
2. A Kiemelés sorban a név szavai gombként állnak — kattints arra, ami számít (például 1/2"). Több is lehet; még egy kattintás leveszi.
3. Mentsd el.

A jelölt szó ettől kezdve félkövéren látszik a terméklistában, a Raktárkészleten, a kassza, a bevételezés és az áthelyezés keresőjében, a leltárban. A név maga nem változik: a számlára, a nyugtára és a címkére a sima név kerül.

Sok terméknél gyorsabb Excelben: a termékexport Kiemelt szavak oszlopába írd a szavakat pontosvesszővel (1/2"; réz), és töltsd vissza az Adatátvételen.

5.5 Árucsoportok rendbetétele

Átállás után gyakran kétszer van meg ugyanaz a csoport („Réz", „réz idom"), vagy maradt egy, ami már nem kell. Készlet → Termékek → Árucsoportok:

• Átnevezés — írd be az új nevet. Ha ilyen nevű csoport már van, a gomb Összevonás-ra vált, és előre megmondja, hány termék kerül át.
• Törlés — a termékek megmaradnak: csoport nélkül maradnak, vagy a választóban megadod, melyik csoportba kerüljenek. A gomb mutatja, hány terméket érint.

Mindkettő a Legutóbbi tömeges műveletek listába kerül, és 7 napig visszavonható, ha mellényúltál.

5.6 Hosszú listában: jelöld meg, hol tartasz

Egérrel a Termékek, a Raktárkészlet és a többi lista sorára egyszer kattintva a sor csak megjelölődik (kék csík a bal szélén) — így végigmehetsz egy hosszú, hasonló nevekkel teli listán anélkül, hogy minden kattintás a termék lapjára dobna. A terméket a nevére kattintva, a sorra duplán kattintva vagy Enterrel nyitod meg; a ↑ / ↓ nyíl a jelölést viszi tovább. A termékből visszalépve a keresés, az oldal és a jelölés is ott van, ahol hagytad. Telefonon és érintőképernyőn egy koppintás továbbra is megnyit.

Készlet → Leltár.

1. Új leltárív nyitása egy raktárra.
2. Tételek felvitele beolvasással. A mennyiségek összeadódnak, mert egy termék több helyen is állhat; elgépelést negatív számmal javíthatsz. Ha ketten számolnak, a soron látszik, melyik rész kitől jött. Számolás közben nyugodtan árulhatsz tovább. A Rendszer oszlop azt a készletet mutatja, ami a tétel első megszámolásakor volt, és az eltérés ehhez mérődik: ami a számolás után kelt el, nem jön ki többletnek, és a lezárás a közben történt eladást, bevételezést is megtartja.
3. Lezárás előtti előnézet — ez a legfontosabb képernyő: megmutatja, mekkora az eltérés értékben, hány termék maradt ki az ívről, és hol gyanús a nulla (mert a nullát számolt, de készleten lévő termék majdnem mindig kimaradt polc, nem eltűnt áru).
4. Lezárás — ez könyveli el az eltéréseket.

A lezárás főkönyvi tételeket ír, amiket utólag nem lehet törölni, csak ellentétes mozgással helyesbíteni. Ezért van előtte az előnézet.

6.1 Teljes leltár Excelben — vagy a készlet újrakezdése

Ha a raktár minden termékét megszámolod (vagy a próbaidőszak után a készletet a valóságra állítanád), papíron gyorsabb:

1. Nyiss új leltárt a raktárra, és nyomd meg a Számlálólap letöltése (Excel) gombot: rajta van a raktár minden terméke, a könyv szerinti készlettel.
2. A Számolt oszlopba írd be, amit találtál. Üres = nem számoltad, 0 = nincs belőle. A beírt szám felülírja, amit addig ehhez a termékhez számoltál.
3. Kitöltött lap feltöltése → nézd át az előnézetet → Beírás a leltárba.
4. A lezárásnál kapcsold be A nem számolt termékek nullázása jelölőt, ha mindent megszámoltál: ami nem szerepel, 0-ra áll (a mínuszos is).
5. Lezárás → a különbözeti kimutatás megmutatja, mi változott.

6.2 A könyvelőnek: leltárkülönbözeti kimutatás

Lezárás után a leltár mellett megjelenik a Különbözeti kimutatás: nyomtatható és Excelbe menthető, tételesen a könyv szerinti mennyiséggel, a megszámolttal, az eltéréssel, az egységárral és az értékkel — a végén a hiány és a többlet külön összesítve, aláírás-sorokkal.

A hiány és a többlet ugyanazon a mérlegelt átlagáron áll: ez számviteli követelmény, és ez teszi a nettó különbözetet értelmezhetővé.

• Készlet → Árazás: árlisták, vevőnkénti kedvezmény, mennyiségi ársávok, törzsvásárlói kedvezmény. A kassza automatikusan alkalmazza, amint kiválasztod a vevőt.
• Mennyiségi kedvezmény a termék adatlapján vagy az Árazásban: „4 db-tól 15%" — és még mentés előtt látod, mennyi lesz az egységár és a végösszeg. Dinamikus sávnál csak a legnagyobb kedvezményt és a darabszámot adod meg, ahonnan teljesen jár: egy darabnál nincs kedvezmény, közte arányos (15% 10 db-tól → 5 db-nál 7,5%).
• Termék adatlap → Akciós ár: akció indítása százalékkal vagy fix bruttó árral, megadott időszakra. Előre is felvehető — a megadott napon magától elindul.
• Termékek → Árcímkék: polccímke nyomtatása a bolti címketekercs méretében, vagy A4-es ívre (sima lapra vagy öntapadós címkeívre) — sima nyomtatón mindig az A4-es ívet válaszd (legfelül, a Papír kapcsolón), különben minden címke külön lapra kerül. Ha csak a kassza 80 mm-es blokknyomtatója van meg, a harmadik gomb, a Blokknyomtató (80 mm) ezt használja: a címkék egymás alatt jönnek ki a tekercs közepén, szaggatott vágóvonallal — sima hőpapírra, vagy öntapadós hőpapír-tekercsre. Ha a nyomat függőlegesen, ékezet és vonalkód nélkül jön ki, a gépen nem a nyomtató saját illesztőprogramja van: azt kell telepíteni (a nyomtató dobozán vagy a gyártó honlapján). A4-en a címkék rácsba kerülnek, termékenként annyi, amennyi a példány; ha egy termékből tele lapot kérsz, kapcsold be a Töltse ki a lapot. A méret egyedi is lehet, és te döntöd el, mi kerüljön rá: a Raktári címke gomb például ár nélkül nyomtat (név, gyártó, vonalkód) — a raktárpolcra ez kell, és árváltozáskor sem kell cserélni. A program megjegyzi, mi lett kicímkézve.
• Saját címke-elrendezés: ha a beépített elrendezés nem tetszik, az Árcímkék Sablon csoportjában az Új elrendezés… gombbal megrajzolod a sajátodat: a nagyított címkén a mezőket (név, ár, egységár, vonalkód…) oda húzod és akkorára méretezed, ahová kell, a szöveg magától kitölti a dobozát. Az elrendezés egy címkemérethez tartozik — először állítsd be a tekercsed méretét. Mentés után a bolt minden gépén ott van a Saját listában; a Visszaállítás alapra gomb a beépített sablonhoz visz vissza.

Több boltnál: központi ár, bolti kivétellel. Az ár alapból központi — amit a terméknél beírsz, azon megy minden bolt. Ha egy boltban tudatosan más az ár (más a bérleti díj, más a vevőkör), a Készlet → Árazás → Bolti árak fülön veszed fel a kivételt: melyik bolt, melyik termék, mennyiért. Ami nincs a listán, az megy a központi áron, és a kassza mindig a saját boltja árát adja — így a polccímke és a nyugta ugyanazt mondja.

Egy kapcsolóval az egész cégre visszavehető az árazás. Ilyenkor a felvitt bolti árak nem vesznek el, csak nem élnek: ha meggondolod magad, nem kell újra begépelni őket. Ehhez a Több telephely modul kell.

Beszerzés → Mit kell rendelni. A korábbi fogyásból, a beszállító szállítási idejéből és az időjárásból számol: melyik termék meddig tart ki, és mennyit érdemes rendelni.

Minden soron ott az indoklás is. A javaslat nem parancs — épp azért van indoklás, hogy vitatkozni lehessen vele.

A javaslatból bevásárlólista állítható össze beszállítónként, becsült nettó értékkel; letölthető vagy e-mailben elküldhető.

Több boltnál a lap tetején választod ki, melyik boltnak (vagy raktárnak) rendelsz — vagy az összesnek. Ilyenkor a készlet és a fogyás is csak azé a helyé. A lista Excelbe exportálható és kinyomtatható (a teljes lista, nem csak a látszó oldal).

Mielőtt rendelsz: nézd meg a másik boltot. A Készlet → Áthelyezési javaslat azt mondja meg, mit ne vegyél meg még egyszer: az áru megvan, csak rossz helyen áll. Az elmúlt 30 nap fogyásából számol, és az átadó boltnak két hétre valót meghagy — a cél nem az, hogy ott keletkezzen hiány. A lap nem mozgat semmit: a listát látod, az áthelyezést a Készlet → Mozgások → Áthelyezés fülön rögzíted. Ehhez a Több telephely modul kell.

• Eladás → Számlák, bizonylatok: a jegyzékek és szállítólevelek utólag, akár többől egyben kiszámlázhatók (azonos vevőre). Ha be van állítva a számlázó, a Kiállítás gombbal a számla ki is megy, a NAV-adatszolgáltatással együtt. Ha nincs, a számla piszkozatban marad — a lap tetején jelvény figyelmeztet erre.
• Sztornó (Billingo): a számla adatlapján Sztornó… — meg kell adnod az okát, a Billingo sztornó számlát állít ki, és beküldi a NAV-nak. A sztornó nem mozgatja a készletet: ha az áru visszajött, rögzítsd vevői visszáruként. A számla PDF-je ugyanott letölthető (kiállítás után pár másodperc kell hozzá). Számlázz.hu-s számlát egyelőre a Számlázz.hu felületén sztornózz. Ha a vevőnek van e-mail-címe, a sztornó számlát a Billingo el is küldi neki (a sztornó ablakában kikapcsolható); ha a levél nem megy ki, a sztornó attól még megtörtént, és az adatlapon újraküldheted. A Billingón kiállított számlát is elküldi a vevőnek e-mailben, ha van címe (a Számlázz.hu ezt magától teszi); ha nem ment ki, a számla adatlapján a Küldés e-mailben gombbal pótolhatod.
• Új számla sztornó után: a sztornózott számlát nem lehet „újra kiállítani" — a törvény szerint ugyanarról az ügyletről új számla készül, új sorszámmal. A sztornózott számla adatlapján Új számla kiállítása ugyanerről: ugyanazok a bizonylatok, ugyanaz a vevő. Ha a sztornó oka hibás vevőnév vagy -cím volt, előbb javítsd a vevő adatlapján, mert az új számla a mostani adatokkal készül. Az új számlán ott áll, melyik számla helyett készült, és a készlet ilyenkor sem mozdul.
• Eladás → Folyószámla: ki mivel tartozik, mi a lejárt, és partnerenként kinyomtatható a folyószámla-kivonat.
• Átutalásos számla a kasszán: a számlára „átutalás" kerül, a határidő a vevőnél beállított fizetési határidő, és a számla a Folyószámlán nyitva marad, amíg meg nem jön a pénz — akkor a Fizetve gombbal vagy befizetésként rögzíted. A pultnál készpénzzel vagy kártyával fizetett számlán a valódi fizetési mód áll, és kifizetettként jön létre.
• Eladás → Tartozások: a kasszán hitelre felírt nyugták vevőnként — ki mennyivel tartozik, mióta, és a befizetés egy gombbal. A számlás kintlévőség a Folyószámlán marad.
• Beszerzés → Szállítói tartozás: ugyanez a másik irányba.

Kimutatások → Könyvelői export. Kiválasztod a hónapot, és letöltesz öt fájlt, magyar Excelben megnyíló formában:

1. Kimenő ÁFA-analitika — forgalom áfakulcsonként, a visszaváltási díj külön, a fizetési módok bontása, és a készpénzes kerekítés külön blokkban.
2. Kimenő számlák
3. Bejövő (szállítói) számlák
4. Készletérték a hónap végén — a fordulónapi állapot, visszamenőleg is pontosan.
5. Készletérték most — a mai pillanatkép.

Ezen kívül a könyvelő gyakran kéri: a leltárkülönbözeti kimutatást (6.6), a selejtezési jegyzőkönyvet (5.1) és a betétdíj-kimutatást (3.3).

Több bolt esetén

A Kimutatások → Boltok összevetése lapon a boltok egymás mellett állnak: forgalom, árrés, leltárhiány (és annak a forgalomhoz mért aránya), selejt, készletérték. Felül egy-két mondat arról, mi ugrik ki — például ha az egyik boltban a hiány aránya a többszöröse a másikénak.

Ehhez a Több telephely modul kell: egy boltnál ugyanazt mondaná, mint a többi kimutatás.

Ha egy boltra vagy kíváncsi („mi fogyott tegnap a Westendben?"), a Forgalom és árrés és a Mi fogy lap tetején a Bolt választóval szűkíted: minden szám, a termékenkénti lista és a napi görbe is csak arra a boltra szól. A boltra kötött vezető eleve csak a saját boltját látja.

A telefon attól hasznos, hogy ott van, ahol az áru. Ezt tudja:

• Beolvasás-először: felemeled, beolvasod, ott a termék.
• Árellenőrzés: „mennyibe kerül ez?" — beolvasod, és nagy betűvel ott az ár.
• Bevételezés szabadon, szállítói számláról vagy rendelésből. Az árat úgy írd be, ahogy a számlán áll, tizedesekkel együtt: a telefon sem kerekíti egész forintra. A rendelésből bevételezett áru is szállítói számlát kap (PO-… számmal): a weben ott van a Bevételezett számlák közt és a Szállítói tartozásban, kifizetetlenként — ha megjön a papírszámla, ott jelöld kifizetettnek. A lezárt rendelés nem nyitható újra, és amire már érkezett áru, az nem törölhető (zárd le, ha nem jön több).
• Készletmozgás minden típusa, sarzzsal és lejárattal.
• Leltár — hálózat nélkül is: a felvitt tételek később szinkronizálódnak.
• Polc melletti három művelet a terméklapon: hiányzó vonalkód hozzáadása, minimumkészlet állítása, termékfotó a kamerával.
• Értesítések és a bevásárlólista.

Ami szándékosan nincs a telefonos alkalmazásban: kassza, napi zárás, árazás, riportok, import, számlázás. Ezek nagy képernyőt és nyugodt körülményeket kívánnak.

A böngészős felület viszont telefonon is megnyílik, és onnantól minden ott van, ami a bolti gépen. Ilyenkor a keret más: alul négy-öt gomb (Kassza, Készlet, Bevét, Nap, Menü), fölül a kereső, a menü pedig a Menü gombra nyílik. A listák sem táblázatként jelennek meg, hanem kártyánként egy tétel: felül a megnevezés, alatta az adatok a nevükkel együtt — így nem kell oldalra görgetni, hogy lásd, melyik termékről van szó. A kártyára koppintva ugyanoda jutsz, ahová a gépen a sorra kattintva.

Ez nem a kassza kiváltása — a pult mellé nagy képernyő való —, hanem az a helyzet, amikor épp nincs kéznél gép: egy raktárban álló kolléga így is fel tud vinni egy bevételezést vagy megnézni egy árat.

• A saját fiókod a Profil lapon van — a bal alsó sarokban a nevedre kattintva nyílik. Ott a jelszó, a kétfaktoros belépés és a bejelentkezett eszközeid; a Beállítások a boltról szól, nem rólad.
• Beállítások → Csapat: felvétel, szerepkör, raktár-hozzáférés, kiléptetés. Mindenki a saját nevével dolgozzon: a naplóban ez látszik.
• Beállítások → Jogosultságok: szerepkör × művelet mátrix. Az alapbeállítás szándékosan szűk — ami beszerzési árat, árrést vagy tartozást mutat, azt alapból csak a vezetés és a könyvelés látja. Nem bizalmatlanságból: a pultnál álló kasszásnak nincs mit kezdenie azzal, mennyiért vettétek az árut.
• Erősítsd meg az e-mail-címed. Regisztráció után megy egy levél egy hivatkozással. Megerősítés nélkül is mindent használhatsz — de egy elgépelt címre a jelszó-emlékeztető és minden értesítés a semmibe menne, ezért a program egy sárga sávban emlékeztet, amíg rá nem kattintasz. A levél a sávból bármikor újraküldhető. A munkatársaid belépésénél (akár közös pultbelépés) nincs ilyen sáv.
• Kétfaktoros belépés kötelező a tulajdonosnak és az adminisztrátornak (a bal alsó sarokban a nevedre kattintva → Profil). Két hét türelmi idő van, addig a program csak figyelmeztet; utána enélkül új tételt nem lehet rögzíteni. Az ok egyszerű: a tulajdonosi fiók látja a beszerzési árat és az árrést, és az tud fizetni, jogosultságot osztani. Egy ellopott kasszás-jelszóval a kárt a jogosultságok behatárolják — egy ellopott tulajdonosival nem. A kasszásra nem vonatkozik.
• Bejelentkezett eszközök: ha elveszett egy telefon, innen kiléptethető.
• Leltárzárás biometrikus megerősítéssel (Beállítások → Cég): bekapcsolható, ha bizonyítani akarod, ki zárta le.

• Mentés: naponta mentünk, és a mentéseket egy évig őrizzük. Ez a mi dolgunk, nem kell vele foglalkoznod.
• Export: bármikor letöltheted az összes adatodat (Beállítások → Adatok).
• Törlés: a cég törlése indítható ugyanott. Nem azonnali — 30 nap türelmi idő van, amíg meggondolhatod magad, és addig exportálhatsz.
• Mintaadat: betölthető és törölhető, nem keveredik az élessel.

• A belépő Start csomag ingyenes. Minden új céghez 30 napos próbaidő jár, amely alatt a fizetős funkciók is kipróbálhatók; a próbaidő lejárta önmagában semmilyen fizetési kötelezettséget nem keletkeztet.
• A pilot alatt (2026. december 31-ig) minden díjmentes, és ha ekkor regisztráltál, a 30 napos próbaidőd a pilot vége után indul — tehát 2027. január 30-ig még a teljes funkciókészlettel dolgozhatsz, és csak utána kell csomagot választanod.
• A fizetős csomagok és a külön megvásárolható modulok árát a menü alján lévő Előfizetés lap mutatja. Előre fizethetsz egy hónapra vagy egy évre; éves fizetésnél 20% a kedvezmény.
• Kártyával fizetsz, automatikus megújítással — két szolgáltató közül választhatsz: - Stripe: havi vagy éves díjra. Lemondani, kártyát cserélni az Előfizetés lapon, a Kártyás előfizetés kezelése gombbal lehet. A kivonatodon KESZLETPONT áll. - Barion: csak havi díjra. Az első fizetésnél a Barion elmenti a kártyádat, utána minden hónapban a lejárat előtti napon levonjuk ugyanazt az összeget. Lemondani az Előfizetés lapon, a Barionos előfizetés kártyán a Lemondás gombbal lehet; kártyát úgy cserélsz, hogy lemondod, és újat indítasz. A kivonatodon Barion Payment Zrt. áll. - Mindkettőnél: amíg le nem mondod, nem kell vele foglalkoznod; a lemondás után a kifizetett időszak végéig minden működik. Az éves díj csak a Stripe-pal fizethető.
• Az árak végösszegek, áfa nélkül: alanyi adómentesek vagyunk, áfát nem számítunk fel. A 9 990 Ft-os csomagért 9 990 Ft-ot vonunk le, a számla is áfa nélkül, „alanyi adómentes" megjelöléssel készül. Áfás boltnak ez ugyanannyi, mintha „9 990 Ft + áfa" lenne, hiszen az áfát úgyis visszaigényelné.
• A bevezetés egyszeri 49 000 Ft: beállítás, adatátvétel a régi programból, betanítás. Éves fizetésnél elengedjük, a Lánc csomagban pedig benne van. Ha magad állítod be, nem kell megvenned.
• A díj a rendszerre szól, nem a gépre. Hogy hány kasszát, tabletet vagy telefont használtok vele, az a ti dolgotok — a második kassza nem kerül semmibe. Mindenki a saját nevével lépjen be: a naplóban ez látszik, és ehhez sem kell külön fizetni.
• Ha csak egy dolog hiányzik, nem kell csomagot váltani: minden modul külön is megvehető havi díjjal. A csomag olcsóbb, mint a modulok egyenként — de a döntést nem kell egy lépésben meghozni.
• A Lánc csomag nem csak nagyobb számokat ad: benne van az elsőbbségi támogatás (munkanapon 4 órán belüli első válasz) és a bevezetés (beállítás és betanítás) is.
• Számlát adunk róla. A fizetés előtt ki kell tölteni a cég számlázási adatait (Beállítások → Cég): cégnév, adószám, irányítószám, település, cím, e-mail. Enélkül a fizetés el sem indul — utólag már nem tudnánk kiállítani a számlát. A számla e-mailben érkezik, a számlaszám az Előfizetés lapon is megjelenik, és a fizetésekről kivonat tölthető le a könyvelőnek.
• Ha lejár (lemondott előfizetésnél, vagy ha a kártyádról többször sem sikerült levonni, az időszak végén), a hozzáférés a Start csomagra esik vissza — adatvesztés nélkül.
• Az ingyenes csomagban a kezdőlapon hirdetés jelenhet meg, hirdetésként megjelölve. Saját kiszolgálásból megy: nincs mögötte külső hirdetési szolgáltató, süti vagy követés. Fizetős csomagban nincs hirdetés.

Gyakori helyzetek

Támogatás

A menü alján a Támogatás ponton írhatsz nekünk: tárgy, leírás, és hogy hova válaszoljunk. A korábbi bejelentéseidet és a válaszainkat ugyanitt látod.

Új funkciót is itt kérhetsz (a fajtánál válaszd az „Új funkció"-t). Ezek nem vesznek el: a kéréseket témánként összevonjuk, és az kerül előre, amit a legtöbb bolt kér. Ezért akkor is írd meg, ha úgy gondolod, biztosan kérte már más — épp attól lesz sokak kérése.

A menü alján lévő Súgó pedig mindig annak a képernyőnek a leírását nyitja meg, amelyiken épp állsz.

Hamarosan. Konkrét ajánlott vonalkódolvasó- és címkenyomtató-típusokat később teszünk közzé, amikor több boltban kipróbáltuk őket — addig nem ajánlunk olyat, amit magunk nem használtunk.

Amíg nincs lista, ennyi elég a választáshoz:

• Vonalkódolvasó: USB-s, „billentyűzet módú" (HID) eszköz kell, ami a beolvasás végén Entert küld. EAN-13 olvasása alap. Vezeték nélkülit csak akkor válassz, ha a pult elrendezése megkívánja — a töltés napi teendő.
• Címkenyomtató: a lényeg a címketekercs mérete; a program a bolti méretekhez igazítja a nyomtatást, és egyedi méretet is megadhatsz. Címkenyomtató nélkül sima nyomtatóval, A4-es ívre is megy, vagy a kassza 80 mm-es blokknyomtatójával, a tekercsre egymás alá. Pontosan kivágott öntapadós címkékre (pl. 60×40) viszont csak címkenyomtató nyomtat: az érzékeli a címkék közötti rést.
• Mérleg: a súlykódos (2-vel kezdődő EAN) címkét adó mérlegek működnek vele, külön beállítás nélkül.

Hamarosan. Öt rövid felvételt készítünk, ebben a sorrendben:

1. Az első 30 perc — a beállítástól az első eladásig
2. Bevételezés papírról
3. Mi van, ha elmegy a net
4. Leltár és a különbözet
5. Napi zárás és a Z-jelentés összevetése